Olyan egyszerűen történt köztünk minden
mint réges-régi filmben
mit sok-sok éve látsz.
Megtörtént és nem volt baj, hogy tudtuk,
hogy egymástól mit várhatunk
talán ettől volt csodás.
Egy könnycsepp volt az arcodon,
és tudtam hozzám tartozol,
az első szó, a pillantás
eldöntötte kettőnk sorsát.
Érted vagyok és te értem vagy
és semmi nem jöhet, hogy megváltozzak
adhatsz, te jót vagy rosszat
az, amit érzek el nem múlhat
Érted vagyok és te értem vagy
Te értelmet és fényt adsz minden napnak
szeretlek én és kettőnk dolgán
nem változtat többé senki már.
Mi tudjuk jól, a jóból, hogy lesz mégjobb
a sorsunk őrző csillagok
Ccsak ők tudják, miért.
Miért van az, hogy téged meg nem unlak?
S hogy hűségem nem áldozat,
hiszen mindenem tiéd
Most arcod itt a vállamon
Egy sóhaj még és elalszol
S árad át a forróság
Ébren tartva testünk szomját
Érted vagyok és te értem vagy
és semmi nem jöhet, hogy megváltozzak
adhatsz, te jót vagy rosszat
az, amit érzek el nem múlhat.
Érted vagyok és te értem vagy
Te értelmet és fényt adsz minden napnak
szeretlek én és kettőnk dolgán
nem változtat többé senki már.
Egy szó, ami hirtelen szíven talál,
Elég, hogy összetörve, némán félreállj.
A tengernyi gond között nincs semmi jó,
Sorsod a hullámok közt vergődő hajó...
S mert a célodtól oly messze jársz,
Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz.
Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény,
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér,
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!
Mint a fű a hó alól - tavasz felé -
Szabadon lélegezve tör a fény felé;
Te is úgy érzed, új élet vár,
Ha az álmodhoz hű maradtál.
Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény,
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér,
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!
Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény,
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér,
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!
Te is úgy érzed, új élet vár,
Ha az álmodhoz hű maradtál!
Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény,
Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért!
Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér,
Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!
Sose búcsúzz el!
Fordulópont! Remélem! 2012. 07. 06.
Remélem megismertem azt az embert akire mindig is vágytam!
Eldöntöttem új életet kezdek, minden rosszat elfelejtve. Kitöröltem mindent az agyamból, csak a jókat hagyom benne, pár szép emléket, de most az újaknak készítek helyet.
Tudom, hogy lehetek még boldog, de azért tennem is kell. Ha nem engedek magamhoz közel senkit, mert egyszer csalódtam, akkor soha nem leszek boldog sem én, sem a kislányom.
A családom nagyon örül, hogy végre elkezdtem ismerkedni, beszélgetni, mert igen, néha befordultam, s az nem jó senkinek!
Érdekes, hogy mióta találtam vkit, azóta egyre többen megtalálnak azzal, hogy kár h lekéstek rólam. Hát azoknak üzenem, hogy én eddig is itt voltam, de aki eddig nem vett észre, az már ne is vegyen mert ha kicsit is érdekeltem volna, akkor a bajban is megtalált volna, de ez nem így történt, úgyhogy leszarom magasról ezeket az embereket!
Ugyanakkor köszönöm azoknak, akik mint máskor most is mellettem állnak és támogatnak, s velem együtt örülnek a boldogságomnak.
Bevallom, nem hittem és már rég letettem arról, hogy még boldog lehetek, csak a kislányom számít.
Most sem érdekel az én boldogságom túlzottan, csak az, hogy a picúrkámnak boldog és teljes élete legyen!
Igen, lehet megtaláltam azt akire vágyom, de nem lesz egyszerű. Még egyszer megbízni valakiben? Nem tudom, hogy fog-e sikerülni, mert ezelőtt bíztam és szerettem és átvertek, de nagyon! Lehet bízni már soha sem fogok, de szeretni még igen. És ha én valakit szeretek azt teljes szívemből teszem, de a kislányom végig az első marad, mert ő csak rám számíthat.
Még egyszer köszönöm a jóakaróimnak a jó kívánságokat, az ellenségeknek meg: fele annyi rosszat mint amit én átéltem!